Constitución Política de los Estados Unidos Mexicanos en purépecha
1
P’ORHÉPICHA JIMPO MÓKT’AKUNI KARATA K’ÉRI IRETIRI ÉNKA ARHIKURHIKA
MÉXIKU
Xánku isï jimpo, juramunhasïnka éski karanhaka ma sïrantarhu, juantsïmpiaka ka
exerpinhaka imanki isï juramuaka yámintu K’éri Iretani parakaksï jánhanarhiaka.
Insïnhakata ima k’umanchikwarhu énki arhinhajka Palacio Nacional jima Queretaro
anapu, ima jurhiatikwa yúmu 5 ima kutsïïri febrero ima wéxurhiniri 1917.- V. CARRANZA.-
isï minkwa jatsïkusïnti.
Imani C. Lic. Manuel Aguirre Berlanga, imanki jintéeka subsecretario ka minkurhika para
jima járhani Despacho ima Juramutikwarhu anapu.- Méxiku.
Imankirini sési p’ikwaritaka eyánkunksïni chanksïni ka exerpini ka mátaru imeri ampe
jimpo imanki urakurhiaka.
Karakata ka imankiksï mót’akukaksï.- Mexiku, jurhiakwa yúmu ima kutsïïri febrero ima
wéxurhiniri mil novecientos diez y siete jimpo.- AGUIRRE BERLANGA.
Kw’iripu iretarhu anapu jimpo.
ARHUTSïKWA MA
ARHUKUKATA MA
KWÁXCHAKWA KW’IRIPUIRI
Arhintskwa ma (Art. 1). Ixu k’éri iretarhu énki arhikurhika Méxiku1 yámintu kw’iripu2
jatsiati kwáxchakuichani3 énka i Karakata4 ínspijka, ts’ïma námpi úa sapí únt’anhani o
ewap’inhani, énki no ïsïwaka ná énki imak’u arhip’ijka.
1 Énki cha exeaka, éski ixu arhiaka k’éri ireta énka arhikurhika Méxiku jucha wantani jáwaka námintu arhikurhika echeri énki
yámintu jucha irekani jaka imanki turhisï jimpo arhinhajka “Estados Unidos Mexicanos”, isï arhinhasïnti sïranticharhu pero
jucha p’orhécha mitiska xánk’u éski Mèxiku.
2 Ixuksï arhi jáwaka kw’iripu énka turhisï jimpo jukanharhiaka “individuo” jimpoka jucha p’orhépichicha isï exesïnka éski
kwáxchakuicha yámintuirika ka no ma kw’iripuirik’u.
2
Námpiksï úa jánspiricha járhani ixu k’éri iretarhu énki arhikurhika Méxiku. Jánspiricha5
mátaru iretarhu anapuicha énki inchaaka i echerirhu antánkwatiksï, ts’ïmeri jánkurhikwani
imak’u jimpo ka juramukwa kwap’intawati.
Námpi jáwa arhínchpikwa jimpoka p’orhépichiaka o turhisïwaka6 o náni anapuiwaka,
mák’uisti énki achátiwaka o warhíitiwaka7, ná xáni jatíriwaka, énki yámintu ampe jastíaka
o kwératanchiaka ják’i o jántsíri, énki no ma ampe jatsíkurhiaka o káni ampe jatsíaka, énki
p’amenchatiwaka o sési p’ikwáreraka, imanki jakák’waka o no jakák’waka, énki ampe
wantaka, ampe énki wékaka, énki tempuchatiaka o jantiak’uiwaka, o mátaru ampe énki
jintéewaka para no sési úkuni kw’iripuni ka sapiunt’ani sésikuichani8 ka jánkwichani
kw’iripuiri.
Arhintskwa tsimani (Art. 2). Ireta k’éri énki Méxiku arhikurhika mák’uisti ka námpi
arhukurhia.
K’éri ireta úkurhitixati mámaru ireta p’orhépichichani9 jimpo ts’ïmanki yóntki irekapka ixu
énka inchákpiricha márutaru anapuicha janoka ka énki sési patsakata jatsíka ts’ïmeri
p’intekuichani, tumina jatsikuiri ampe10, pá’perakuichani ka iretiri juramukuichani, o sáni isï
pakatanhchaka.
3 Énki cha exeaka ixu jukanharhitini “kwáxchakwa” jucha wantani jáwaka imeri énki tursisï jimpo arhinhajka “garantias”
jimpoka ima jintéesti ma ampe énki kw’iripuni kwap’intajka jimposï isï mót’akujka jucha anapu jimpo.
4 Énki ixu jukanharhiaka “karakata” jucha wantani jáwaka imeri énka turhisï jimpo arhinhajka “Constitución” jimpoka ima
jintéesti ma karakata énki arhijka nani na úkurhia, náksï úa yámintuicha ka na irekana ixu K’éri Iretarhu énka arhikurhika
Méxiku.
5 Jántspiri jintéesti imanki mátaruni ánchikurhikujka a no ma ampe méyamunhani ima jimpo ka énki no újka jánkurhini
jimposï jintéeti “esclavo” turhisï jimpo.
6 Mántani iretarhu anapuicha námpiksï arhiak’i “turhisï” tsï’manki no p’ohréka, ts’ïma arhiasïnti utúsï, ná énka wékaka jásïni i
karakatarhu jimpo arhiaakasï turhisï énka wantani jáwakasï kw’iripuiri énka no p’orhéka ka no irekapka yóntki ixu K’éri
Iretarhu.
7 P’orhé jimpo ísï wantanhasïnti para arhini kw’iripuni o ampeni énki no mák’uika o énki no mák’uiwaka.
8 Énka jucha jatsinharhikwaka “sésikwa” o “sésikuichani” wantani jáwakaksï imeri énki turhisï jimpo arhinhajka “derecho” o
“derechos” jimpoka ima jintéesti ma sésikwa kw’iripuiri paraki ampuaka ma ampe úni, jámani, kurhák’urhini o játsini ka
yámintu ampe énka kw’iripu ixu anapu o énka ixu irekaka jatsiaka.
9 Énka cha exeaka ixu jukanharhitini “ireta p’orhépichichani” jucha wantani jáwaka imeri énki turhisï arhiranajka “pueblos
indígenas” jimpoka kw’iripu énka yóntki irekapka ixu xasïisti éski jucha ka yámintuicha p’òrhepichistiksï éski jucha.
10 Énka cha exeaka ixu jukanharhitini “tumina jatsikuiri ampe” jucha wantani jáwaka imeri énki tursisï jimpo arhiranajka
“economia” jimpoka ima jintéesti imanki arhijka na antakurhisïni tumina, na uranasïni, na jatsinasïni, na patsanasïni, na
arhukunasï ya yámintu ampe tuminiri.
3
P’orhépecha p’íkwarerakwa jintéewati imanki orhepani exenhaaka para arhip’ini néwa
p’orhécha ka nenksï exea éski p’orhépichika o imanki ma ireta p’orhépichiri anapuiwaka.
Jintéestiksï ireta p’orhécha, ts’ïmanki kúnkurhitini jaka ma echerirhu ka mák’u pa’perakwa
jatsikaksï, tumina ka p’intekuichani jatsikaksï, énka ma echerirhu waxastakata jakaksï ka
énka mítintakaksï tsïmeri juramutichani na énkiksï na p’intekurhika.
Sésikwa énki ireta p’orhépichicha jatsika para ts’ïmak’u eratsini ka wantakurhini11
úranhaati éski na arhijka i karakata arhiata na énka úaka kúnkurhikwa ixu anapuni
patsakurhini. Mítintakwa p’orhépichichiri ka ireta p’orhépichichiri úkurhiati karakaticharhu
ireta no xáni k’érirhu12 anapuichani ka juramukuichani jimat’u anapuichani, ts’ïmanki
exeaka, it’u na énki orheta arhikata jaka, imanki exeaka náksï jáxika, náksï wantaajka o
náníksï irekaka ts’ïma.
A. I Karakata mítint’asïnti ka winhaperasïnti sésikwa paraki p’orhépichirichani ka ireta
p’orhépichiricha ampuaka jánkurhini éski náksï wékaka ka, it’u ima jimpo, wantakurhini ari
jimpo:
I. Wantakurhini náksï pá’pera, ka náksï kúnkurhia ireticharhu, náksï tumina
jatsikurhia, náksï sési pa’perakwa jatsia13 ka náksï p’inteka.
II. Marhuatani ka úrani ts’ïmeri juramukuichani para sési pá’perani, na énki wénakwa
juramukuiri14 na énki i Karakata arhijka, exeparini kwáxchakuichani15, ka kw’iripuiri
11 Énki cha exeaka ixu jukanharhitini “wantakurhikwa” jucha wantani jáwaka imeri énki turhisï jimpo arhinhajka “autonomia”
jimpoka imesti imanki jintéeka wantakurhikwa, ka imani jimpo ts’ ïmanki jatsika usïntiksï uani ampechani na énki naksï
eratsijka. Cha asï mirikurhi jimpoka imanksï jucha úaka kani marhuatani para kwap’ikurhini.
12 Exe eje énka jucha arhiaka “ireta no xáni k’éri” jucha wantani jáwaka imeri énki turhisï jimpo arhinhajka “entidad
federativa” ka sonmeni “estado” arhinhasïnti. Santaru sésisti arhini “entidad ferderativa” jimpoka imesti na énki arhukurhitini
jaka Mèxiku, ka ts’ïma isï jintéesti éski Michoacán arhirakata, k’éristiksï pero jarhasti mátaru énki santaru k’érika ka énka
yámintu ireticharhu ujka juramuni, asï mirhikurhi jimpoka kánikwa marhuawati para úni ini sési janhanharhi I karakatani.
13 Kurhánti i “sési pa’perakwa” k’éri ampeesti inteesti énki turhisï jimpo arhinhajka “politica”, jucha p’orhécha arhisïnkaksï sési
pa’perakwa jimpoka iamnki marhuajka para sési irekani jintéesti sési pa’perakwa, asï mirikurhi énki cha exeaka isï
kúnkurhitini i wantakuichani.
14Énki chà exeaka karanharhitini “wénakwa juramukuiri” jucha wanta jáwaka imanki turhisï jimpo arhinhajka “principios
generales de derecho”, jimpoka ima k’éri ampeesti imanki arhijka na sési janha i K’éri Iretarhu, it’u, ampe sésikuichani
jatsiawa kw’iripu, na xáni sésikwa jatsia yámintuicha ka naksi sési pa’pera yámintuicha.
15 Énka cha exeaka ixu jukanharhitini “kwáxchakuichani” jucha wantani jáwaka imeri énki turhisï jimpo mitikurhika éski
“garantias” jimpoka ts’ïma jintéesti sésikuicha énki yámintu kw’iripu jatsiaka paraksï úni jánkurhini, mák’uini, no iskutsï
jupikani, ewakurhintsï ampe énkaksï jatsikurhika, asï mirikurhi inte kani wétarhinhasïnti ka kani marhuasïnti
Para continuar leyendo
Solicita tu prueba